97 évvel ezelőtt, a mai napon alakult meg a RONGYOS GÁRDA

Minden hazaszerető magyar számára az ország kivégzésének a napja volt Trianon. A magyarság reménytelenül összetört szívek országa lett.
Ebben a nagy letargiában fogott fegyvert, a már korábban – egyes források szerint, 1919. április 18 –án a Héjjas birtokon – megalakult Rongyos Gárda. Vezetőik Prónay Pál és Héjjas Iván többszörösen kitüntetett bátor katona.

A gárda kisszámú frontot járt tisztekből, katonákból, szegény napszámosokból és a székely hadosztály maradványaiból tevődött össze. Prónay és Héjjas vezetésével lesújtottak a megszálló románokra. Fegyvert fogtak és megvédték a Lajta – vidéket,- a mai Burgenlandot (ami azelőtt sohasem létezett)- és kikiáltották a Lajtabánságot (1921. október 4. és november 5. között). Nagyon keveset, mondhatni semmit nem írnak a történelemkönyvek, és nem beszélnek arról , hogy az 1921-es soproni népszavazást, nem a politikai vezetők csikarták ki, hanem néhány száz önkéntes harcos, a „rongyosok serege”.Ők állták útját az osztrák reguláris hadseregnek, hogy ne tudják birtokba venni a trianoni „kivégzésben” nekik osztott nyugati területeket.

Az, hogy Sopront a Hűség Városának nevezhetjük, elsősorban nekik köszönhetjük, hogy hősies harcukkal 1921. augusztus 28 –án, és 1921. szeptember 8–án, az ÁGFALVI CSATÁK-ban kikényszeríttették a népszavazás lehetőségét, hogy aztán a hazáért rajongó soproni és Sopron környéki lakók letegyék hitüket Mária Szent Országa mellett.

Később 1938. (április?)–ban Felvidéki revízió érdekében, ujjászerveződött a Rongyos gárda. A gárdisták gerilla akciókkal – katonai alakulatra csaptak le lesből, távíróvezetékeket vágtak el…- keltettek riadalmat. Az 1938. októberében kitört felvidéki szabadságharcot fegyveresen támogatták. Az első bécsi döntést (1938.nov.2.) követően megakadályozták, hogy a „hazatért” felvidéket a csehek teljesen kirabolják! A Rongyos Gárda tagjai nagy, mondhatni döntő szerepet vállaltak az 1939. január 6 – i Csehszlovák támadás ellen, amit Munkács megszerzésére irányult.

A Latorca hídján állították meg a Cseh hordát. Bár, a „rongyosok” nagyon gyengén voltak felfegyverezve, de a helyi lakosság és a rendőrség támogatásával, a páncélosok fedezete alatt ránk rontó cseheket késztették megállásra.
Hivatalosan ugyan 1938. december elején a Rongyos gárdát megszüntették, de tagjai 1939. márciusáig, Kárpátalja visszacsatolásáig különböző akciókat hajtottak végre.

A háború után földalatti mozgalomként tovább működött a szovjet diktatúrában, de 1948. novemberében Tucsek vérbíró és a zsidó származású Sárkány államügyész fegyveres összeesküvés vádjával 28 főt a vérbíróság elé citált. Öt igaz magyart, akik a hazáért, értünk, harcoltak halálra ítéltek! Örök mementóul álljon itt a nevük:

– Benko Antal
– Fodor Lajos
– Göder Pál
– Kovács András
– Az ötödik hazafi, mártír neve ismeretlen

A többi hősünket, 3 – 15 évig terjedő börtönnel sújtották. Azért, mert fegyvert fogtak a Dicső Magyar Honért!

Az utolsó parancsnokot, ki a Rongyos Gárdának szentelte életét 1957. augusztus 13- án végezte ki az azóta is őrjöngő, magyar és nemzetellenes hatalom. Francia Kiss Mihály volt az utolsó hírmondója, ennek a hazaszeretet teljes „rongyos korszaknak”.

Így mondhatjuk azt, hogy 1919. április 18-án a Héjjas birtokról indult mozgalom, 1957. augusztus 13–ig tartott.

“De, le nem zárult! Van még a magyarban annyi hit, szeretet a hazája iránt, hogy „visszatérjenek a Rongyos Hősök!”